2017. augusztus 24. 09:00 - HDR Team

Lárvájában fojtsd el a bajt! – avagy mit tehet egy HDR gazdi a szívférgesség ellen

Jó gazdaként mindent elkövetünk négylábú társunk testi-lelki jóllétéért, jó körülményeket, jó táplálkozást biztosítunk, foglalkozunk velük, együtt sportolunk, játszunk velük, megpróbáljuk megelőzni a rájuk leselkedő betegségeket. Ez utóbbival kapcsolatban azonban sok gazda érezheti magát kiszolgáltatottnak. Sokszor úgy érezzük, hogy sziszifuszi küzdelmet vagy szélmalomharcot folytatunk. Előrehaladást alig-alig elérve, folyton ugyanazt ismételgetve védekezünk valódi veszélyek ellen, néha meg képzelt ellenségekkel vívunk értelmetlen csatákat. Sokszor még azt sem tudjuk, hogy éppen melyiket tesszük. A szívférgességgel kapcsolatban dr. Varga Zsolt, állatorvos, a Zoetis Hungary szakértője segített tisztázni a tényeket.

Mekkora a szívférgesség kockázata Magyarországon?

Az első kérdés, hogy ez csak pánikkeltés a szívférgesség körül, vagy tényleg van okunk félteni kedvenceinket?

A szívférgesség a háziállatok közül a kutyák és a macskák betegsége (de előfordulhat sok vadon élő ragadozóban is). E cikkünkben (hűen önmagunkhoz) a kutyákra koncentrálunk.

Az első megbetegedést 2007-ben regisztrálták hazánkban. A világ más részein, például Amerikában már régóta ismerik, de Dél-Európában is évek óta jelentős probléma.

„Öt évvel ezelőtt még csak Dél-Magyarországon fordult elő a szívférgesség, napjainkban már előfordul az északabbra is.” – támasztotta alá tapasztalataival a statisztikákat Varga Zsolt. ­ „A regisztrált megbetegedések száma is növekszik.”

A NÉBIH adatai alapján 2011-2015-ben a kutyák 2,7%-a volt fertőzött. Ma már több különböző statisztika azt mutatja, hogy 16-17% körül van a fertőzöttség.

Miért jelent meg és miért növekszik a fertőzöttség hazánkban?

Rossz viccnek is tűnhetne, pedig nem az: ennek is a globális felmelegedés és a globalizáció az oka. Ugyanis a szívférgesség kialakulásához bizonyos szúnyogfajtákra van szükség. Amíg nálunk nem volt ilyen meleg, addig ezek a szúnyogok nem maradtak életben. Az elmúlt 10-15 évben azonban e fajok elkezdtek délről északra vándorolni. Akár az is elképzelhető, hogy egy autóval vagy repülővel érkezett az első fertőzött szúnyog, de az is, hogy Dél-Európából érkező vadászok fertőzött kutyái találkoztak egy szúnyoggal nálunk.

Pontosan mi is az a szívférgesség?

Ahogy a név is jelzi a kifejlett féreg a kutya jobb szívfelében, az ehhez csatlakozó nagy vénákban és a tüdőartériában telepszik meg, és akár 7-8 évig ott növekszik. Végleges testmérete 10-12 cm. Ráadásul egyetlen kutya viszonylag kicsi szívében akár öt is található. A fertőzöttség mértékétől függően a számuk nagyon változó lehet.

A fertőzött kutyák ugyanakkor nagyon hosszú ideig tünetmentesek lehetnek. A krónikus lefolyású betegség több szerv kóros működését váltja ki. Elsősorban a szív és az érrendszer érintett. A kutya fáradékonnyá válik, légzése nehezített, sokat köhög, néha véreset. Ezek a tünetek magas a tüdőben kialakult vérnyomásra, a szív kitágulására, a szívbillentyűk elégtelen záródására és hasvízkórra utalnak, melyek az állat életét veszélyeztetik.

 

szivfergesseg.jpg

 

Hogyan terjed a fertőzés? Hogy kerül a kutya szívébe a féreg?

A kifejlett féreg a szív jobb kamrájában és a nagy tüdőartériákban él. Itt válik ivaréretté, és embriókat rak le, melyek a véráramba kerülnek. Az embriók pár nap alatt első típusú lárvákká, úgy nevezett mikrofiláriákká fejlődnek.

Amikor egy szúnyog vért szív egy fertőzött kutyán, akkor annak véréből e mikrofiláriákat is felveszi. A szúnyogban a mikrofiláriák kétszer vedlenek, és harmadik stádiumú lárvákká alakulnak. Ehhez általában – optimális körülmények között kb. 25- 26 fokos nyári hőmérséklet mellett - 2-3 hétre van szükség.

A szúnyog a következő csípésnél a harmadik stádiumú lárvákat egy másik (vagy ugyanabba a) kutyába visszaoltja. Ott először a bőr alatti kötőszövetben zajlik le a 4. stádiumú lárvává, végül a kifejlett féreggé alakulás. Innen jut a fiatal féreg a véráramba, ezzel a szívbe. A féreg összesen 6-9 hónap alatt válik ivaréretté. Ezzel a kör bezárul, a szívben lévő féreg újra elkezd embriókat rakni, amiből mikrofiláriák lesznek, és így tovább. A féreg ugyan 7-8 évig él a kutyában, de embriókat – jelen tudásunk szerint „csak” két-négy évig rak.

Szúnyog nélkül tehát nincs fertőzés és nincs kifejlett szívféreg sem. Hiába van a kutyában egy már kifejlett féreg, az hiába rak embriókat, azokból hiába lesz mikrofilária, ha nem kerül egy szúnyogba. Csak a szúnyogban alakulhat át 3. típusú lárvává. A fertőzés kutyáról kutyára közvetlenül nem terjedhet, tehát a szúnyog mindenképpen szükséges a terjedéséhez.

Honnan tudhatjuk, hogy kutyánk már fertőzött-e?

Ennek vizsgálatára is több módszer létezik. Az egyik –az ún. Knott-módszer – azt mutatja ki, hogy a vérben vannak-e mikrofiláriák. Ha vannak, akkor lennie kell egy nősténynek is, csakhogy még nem biztos, hogy szívféreg, hiszen a bőrféreg is ugyanolyan mikrofiláriákat rak le. Ugyan morfológiai vizsgálattal meg lehet őket különböztetni, de ehhez nagy gyakorlat kell, vagyis nem mindenki tudja ezt elvégezni. Gyorsan és viszonylag biztosan juthatunk eredményre, ha azt vizsgáljuk – erre többféle gyors teszt is rendelkezésre áll – hogy a vérben jelen vannak-e a szívféreg antigénjei, amit csak a nőstény szívféregben, illetve az általa lerakott mikrofiláriákban találunk meg. De érdemes tudni, hogy egy teszt nem teszt, a biológiában nincs 100%, vagyis a negatív vizsgálatot is meg kell ismételni! A legbiztosabb vizsgálat az ún. PCR, ami a szívféreg örökítő anyagát mutatja ki.

murmuczok_stand.jpg

Mivel a féreg körülbelül 6-9 hónapig fejlődik a kutyában, míg mikrofíliákat kezd rakni, hat hónaposnál fiatalabb kutyánál nincs értelme tesztelni. Ha az eredmény negatív, 6 hónap múlva érdemes megismételni. Ha pozitív, akkor az állatorvos megfigyelés alatt tartja az állatot, néhány hónap múlva visszahívhatja, vagy pedig azonnal megcsináltathatja a PCR vizsgálatot, és így rögtön biztos diagnózist kapunk.

Hogyan szakíthatnánk meg a fertőzés ördögi körét – avagy létezik jó módszer a megelőzésre?

1. szúnyogirtás

A szívférgesség megelőzésére többféle módszert is alkalmazhatunk, melyek közül a szúnyogirtás a legkevésbé hatékony. A szúnyogok elleni védekezés nagyon nehézkes, mert ha számukra kedvező körülmények vannak, akkor olyan nagy számban szaporodnak, hogy a leghatékonyabb irtással sem lehet jelentős mértékben gyéríteni.

2. szúnyogcsípések megelőzése

Vannak olyan cseppek, amelyek távol tartják a szúnyogokat a kutyáktól, de ezek sem jelentenek 100%-os védettséget. Mindig lesznek olyan rendíthetetlen szúnyogok, amelyek a védett állatot is megcsípik. Ezzel tehát csak a kockázatot lehet csökkenteni kissé.

3. a mikrofiláriák és lárvák elpusztítása

Szintén cseppekkel juttatunk a kutya szervezetébe olyan szert, amely a mikrofiláriákat és/vagy a lárvákat öli meg. A mikrofiliák megölésével csökkenthető a további fertőzés veszélye, de a lárvák megölése akadályozza meg, hogy kifejlett féreg alakulhasson ki.

Ha az elvégzett tesztekkel negatív eredményt kaptunk, akkor feltételezhetjük, hogy még nincs kifejlett féreg (amely embriókat rakhatna le, és ezek mikrofiláriákká fejlődhetnének) a kutyában. Világos, hogy ekkor van lehetőségünk igazán preventív kezelést alkalmazni, ha a lárvák kifejlődését akadályozzuk meg. Érdemes már a szúnyogszezon előtt megkezdeni ezt a megelőző kezelést, és egy hónappal a szúnyogszezon után is fenntartani. Tehát a magyar viszonyokra lefordítva március elejétől októberig folytassuk a kezelést, de ahogy enyhülnek a telek, ez az időszak hosszabbá is válhat. Egy kezelés hatása általában egy hónapig tart, vagyis havonta meg kell ismételni. A lárvák fejlődését megakadályozó szerrel kezelt kutyákat hiába is oltják be a szúnyogok 3. stádiumú lárvával, azok bennük nem tudnak továbbfejlődni.

És ha nem vettük észre időben, csak amikor már panaszokat okoz? Túl késő?

Bizony, ez nem jó helyzet. A kifejlett férgek gyógyszeres elpusztítása nagy kockázattal jár, és csak intenzív betegellátási körülmények között képzelhető el. A kezelés komplex: a kifejlett férget elpusztító szer mellett az immunrendszert blokkoló, trombózist megakadályozó, illetve ezt követően mikrofiláriákat és lárvákat elölő kezelésből áll. Még ennél is bonyolultabb egy már Magyarországon is elérhető műtéti módszer, amely nagy felkészültséget és technikai apparátust igényel. Egy felületes vénán keresztül bevezetnek egy katétert a tüdőartériába és a szívbe, és kiszedik a férgeket. Minden esetben kövessük állatorvosunk tanácsait, aki ismerve a beteg állatot a szóba jövő kezelés előnyeinek és kockázatainak becslésével segít a döntésben.

Ezek a megoldások – kockázataikon túl – sokkal költségesebbek is, mint a megelőzés.

A gazdák is veszélyben vannak?

Mai tudásunk szerint a szívférgesség emberre nem veszélyes, és semmiképpen nem a kutyáktól fertőződik meg az ember, hanem a szúnyogtól. Jó hír, hogy ha meg is fertőződünk, bennünk, emberekben nem fejlődik ki a féreg.

Ha tehát jót akarsz a kutyádnak, akkor már a lehető leghamarabb védd meg őt. Ha idejében védekezel a lárvák ellen, és rendszeresen elviszed szűrésre is, akkor nem adsz esélyt a betegség kialakulására. Gondoskodásoddal sok fájdalomtól kíméled meg őt, és sok bánatot spórolsz meg a családodnak!

 

 Mivel fontos témának tartjuk, és komolyan vesszük a szívférgességet, a szeptember 2-i HDR Wildon minden versenyző kutya ingyenes szívférgesség-szűrésen vehet részt a Zoetis Hungary és MURMUCZOK Állatkórház közös akciójának keretében.

box_zoetis_1.png

 

 murmuczok_feher_hatter.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kutyakemeny.blog.hu/api/trackback/id/tr8612759028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.