Az intenzív fizikai igénybevétel, a sport – embernél, állatnál egyaránt – fokozott hőtermeléssel jár, könnyen túlhevüléshez vezethet. Mivel a kutya nem izzad, csak a talpán, ezért csak lihegéssel tudja magát hűteni. Ezzel viszont ugyanúgy vizet veszít, mintha izzadna, amire a mozgás előtt fel kell készülni: itatni kell. Ha a mozgásforma lehetővé teszi – a HDR versenyek például ilyenek – közben is itatni vagy a test bevizezésével hűteni kell. Általában is elmondható, hogy ha a kutyád számára bőséges folyadékot biztosítasz, hozzászoktatod az iváshoz, egészségesebb lesz, és teljesítménye is javul.

A hozzászoktatás alatt természetesen nem azt értjük, hogy nekünk kell megtanítani inni a kutyát, bár bizonyos értelemben mégis. A kutya tud inni, megtanítani arra kell, hogy akkor igyon, amikor mi szeretnénk. Ő nem tudja, mi vár rá, mi igen. 

De mielőtt a versenyre készülnénk, nézzünk néhány alapadatot. A kutyák normális testhője 38-39°C fok körül van, ha 40°C fokra melegszik az állat, akkor mindenképpen forduljunk állatorvoshoz. Testének 60%-a víz, és már 10%-os vízveszteség is komoly egészségügyi problémákat okozhat. Hogy mennyi vízre van szüksége, függ a környezet hőmérsékletétől, a kutya súlyától, korától, élelmezéstől, egészségi állapotától, végül, de nem utolsó sorban aktivitásától is. Nagy általánosságban elmondható, hogy testsúly-kilogrammonként legalább 40-50 ml vizet kellene innia naponta. Vagyis egy 30 kilós kutyának minimum 1200-1500 ml-t, 1,2-1,5 liter vizet kell innia minden nap. 

És most nézzük a sportot! Ha hagyod, hogy a kutyád túlmelegedjen, számíts rá, hogy sokkal rosszabb lesz a teljesítménye, de ami sokkal lényegesebb: az egészségét is kockáztatod. Mitől függ, hogy túlmelegszik-e a kutyád (vagy te magad)? Akár hiszed, akár nem elsősorban nem a külső hőmérséklettől, hanem sokkal inkább a fizikai aktivitástól. Persze, ha nyugalomban vagyunk – ember vagy állat- és a hőmérséklet tartósan megközelíti vagy meghaladja a testhőmérsékletünket, akkor az ártani fog. De ha kint nincs melegebb, mint szervezetünkben, és mozogni kezdünk: legyen az síelés, szánhúzás, téli futás, korcsolya, akkor bizony kimelegszünk mi is, kutyánk is! Tehát a mozgás sokkal gyorsabban és sokkal inkább felmelegíti a sportoló élőlényeket, mint a külső hőmérséklet! A versenyzők testében tízszer több hő termelődik, mint amilyen felmelegedésnek a föld legmelegebb éghajlatú területein ki lennének téve. Vagyis nemcsak nyáron, nemcsak melegben, hanem minden hőmérséklet esetén kell hidratálni, hogy el tudjuk viselni az erőfeszítés miatt termelődő plusz hőt. A sport és a külső hőmérséklet mellett a túlmelegedést növeli, ha valaki edzettlenebb, befolyásolja a szőrzet vastagsága, ha magas a levegő páratartalma. 

A túlmelegedés következménye lehet a hőguta, -görcs vagy -sokk. A hőguta hirtelen ájulással és magas lázzal jár, közvetlen életveszélyt jelent. Akkor következik be, amikor a környezeti hőmérséklet meghaladja a kutya testének a normál hőmérsékletét, vagyis több, mint + 40-41°C fokos. Tehát jellemzően nem a sporttól, és ha a kutya liheg, az nem jelenti azt, hogy hőgutája van, hanem azt, hogy melege van, és hűti magát. Laikusként hajlamosak vagyunk egyből hőgutát kiabálni, holott arról sokszor szerencsére szó sincs. 

A hőgörcs melegben, fizikai aktivitás esetén áll elő, jelentős sóveszteséget okoz, és az izmok fájdalmas összehúzódásával jár. A hősokk is a test sóhiányához vezet, és a keringési rendszer összeomlásával járhat. De a sima lihegés, nem jelenti a görcsöt vagy a sokkot: te is lihegsz futás után, mégse visznek be a mentők… Tehát vedd komolyan a kutyád hidratálását, készítsd föl a versenyre, figyelj oda a kimelegedés jeleire, de ne ess pánikba a legkisebb lihegéstől! 

A túlhevülés jelei az extrém lihegés, az ájulás, a tántorgás, a kimaradó szívverés, a véraláfutásos nyálkahártya. Ha ezeket látod, azonnal nedvesítsd be a száját, nyelvét, vízzel hűtsd testét különösen a vénáknál. Ha magához tért itass vele először kicsit sós, később tiszta vizet. 

A versenyhelyzet még a hétköznapi edzésekhez képest is nagyobb kihívással jár. Míg nyugalomban nagyjából és általában – hiszen ez a mérettől is függ – napi 1,5 liter vízre van szüksége a kutyának, addig egy rövidebb versenyen akár a duplájára, hosszabb távú versenyen pedig sokszorosára is szükség lehet. Vagyis a versenyző kutyát (és ebben sincs nagy különbség az ember és a kutya között) sokszorosan kell itatni! 

A nagy kérdés az, hogy hogy lehet rávenni a kutyát, hogy többet igyon, mint ami az aktuális szomjúsága szerint kellene neki – hiszen nem lát a jövőbe, nem tudja, hogy a versenyen több vizet fog veszíteni. És hogy akkor igyon, amikor te szeretnéd. 

Még mielőtt egy-két tippet adnánk ehhez, azért érdemes hangsúlyozni, hogy szerencsére a Hard Dog Race versenyek felépítése lehetővé teszi az itatást verseny közben is, hiszen itt nincs időkényszer, hacsak nem akar valaki rekordot dönteni, és a nyereményre hajt. Bár szerintünk semmilyen nyeremény vagy dicsőség miatt nem éri meg a kutya egészségét kockáztatni. A pályán lévő frissítőpontok nem csak az embernek vannak! 6 lábra tervezzük őket! Ezen kívül vihetsz magaddal vizet, és ott itatsz, ahol nektek jól esik. Ráadásul a vizes akadályoknak köszönhetően hűthetjük a kutyát fürdéssel is. De ha valaki jó eredményt szeretne elérni, akkor érdemes jól hidratált kutyával indulni, és kevésbé a verseny közben pótolni a folyadékot, mert az idő nem áll meg, amíg mi igen… 

Hogyan érhetjük el, hogy eleget igyon a kutya? Kölyökkorától kezdve tudatosan kell rászoktatni az ivásra. A titok nyitja, hogy ne vizet, hanem húslevest adjunk neki inni. Fontos, hogy ne szénhidráttal ízesítsd a folyadékot, mert ez magasabb inzulinszintet eredményez, és a széklettel több víz távozik a kutya szervezetéből. Nagyon fontos, hogy ne csak a verseny előtt itassuk levessel a kutyát, hanem egész évben, minden reggel. Így megszokottá válik. Verseny előtt érdemes lehet 2 – 4 gr konyhasót is adni a vízhez, mert ezzel is növelhetjük a vízfelvételt. Amennyiben száraz táppal etetünk azt is mindig vízzel vagy levessel felöntve adjuk oda, sosem szárazon csak a tápot! Ha közvetlenül a verseny előtt a kutya vizelete színtelen, akkor megfelelően hidratáltuk. 

Tanítsuk meg a kutyát palackból, kulacsból inni. Praktikus dolog verseny közben. Vannak extrém helyzetek, amikor a kutyának innia kell, nincs kérdés, nincs kérés, egyszerűen inni KELL! Figyeljünk, hogy a kutya nyelvére öntsük a vizet. Igyekezzünk kerülni a közvetlen torokba öntést. 

Mennyit és mikor igyon a kutya a verseny előtt?

• Reggel és a verseny vagy az edzés előtt is itassuk meg a kutyát!
• Rövidebb versenyek előtt is 15-30 perccel adjunk plusz folyadékot.
• A hosszabb versenyeken 1,5 - 2 órával a rajt előtt és rajt előtt közvetlenül is adjunk inni. Ez lehet kalóriadúsabb. 

Ugyanakkor kaphatóak már kifejezetten kutyák számára kifejlesztett sportoláshoz izotóniás italok. Több agility versenyző és más kutyás sportot űző barátunk pozitívan számolt be ezekről a termékekről. 

Ha van lehetőségünk, és a Piliscsévi pályán pedig van, zuhanyozzuk le a kutyát, hűtsük le a rajthoz állás előtt. 

Beértünk a célba, nyakunkban az érem, büszkeség, öröm! Mi emberek azonnal a vizes palackot keressük, de ne feledkezzünk meg a kutyáról sem! Pótoljuk a veszteséget, amellyel a regenerálódási idő is lerövidíthető.

És a gazdik?

Ők is igyanak minél többet! A HDR mind a két távja hosszúnak számít, hiszen a Base is több, mint 5 km, a Wild 12… Vagyis már előtte is innia kell a versenyzőnek. A kutyáknál már bemutatott vizeletszabály emberre is igaz: ha világos, akkor elég hidratált vagy az induláshoz. De az 5 km-nél hosszabb távoknál 1-2 pohár vizet közvetlenül indulás előtt is meg kell inni. 10 kilométernél 0,5-0,75 l vizet – ha lehet elektrolitosat – a verseny közben is inni kell. És persze a verseny után is pótolni kell a folyadékot. Bár biztosítunk frissítő pontokat, ahol Gallica forrásvíz vár majd, de javasoljuk, vigyél magaddal folyadékot, így akkor iszol, amikor akarsz, akkor itatsz, amikor akarsz. Tehát: hidratálj és hidratálj! Inkább hívjon a természet futás közben, van hely a bokorban, minthogy kiszáradj! Töltsd fel a folyadék készletet! Már csak az a kérdés, hogy mivel? 

A legjobb a víz. Persze vannak már nagyon jó minőségű izotóniás termékek, ez ízlés kérdése, de az alap a víz legyen. Verseny pedig után először 2-4 deci alkoholmentes folyadékot igyál, ezt Gallica forrásvíz formájában a befutó csomagodban meg is találod majd, és egyél minimum 200 kalóriányi szénhidrátot és fehérjét. Majd pihenj! És ha lenyugodtál, és még mindig kívánod, egye fene, ihatsz egy sört is. A HDR versenyeken igazi élvezet lehet egy jó pofa Gallica, amelyre szeptember másodikán is lesz lehetőség! 

Verseny előtti este azonban még mértékletesen is kerüld az alkoholt. Hiába van bennük szénhidrát, nem tudod hasznosítani, viszont sok vizet veszítesz! 

Nyilván mindenkinek van annyi esze, hogy verseny közben nem iszik alkoholt, de ha még sincs, akkor szólunk: verseny közben tilos! Az alkohol kiszárítja a szervezetet, vagyis folyadékpótlásra nem alkalmas. A dehidratált szervezetben gyorsabban szívódik fel, rontja a teljesítő-, a koncentrációs, a koordinációs képességet és reakcióidőt is. A szénsavas italoktól is tartsd távol magad! Lassan ürülnek ki a gyomorból, és ezért felfúvódást, gyomorgörcsöt okozhatnak. Tehát NE! 

A sör mértékletes fogyasztásának persze – versenyhelyzeten kívül – vannak pozitív egészségügyi hatásai is. A maláta és a komló antioxidánsokban gazdag, és ezek fontos szerepet játszanak számos betegség megelőzésében. Emellett enyhe alkoholtartalma élénkíti a vizeletképződést, és ezzel csökkenti a vesekövek kialakulásának kockázatát. A sör egyes összetevőiben lévő B-vitaminok és króm pedig a szénhidrátok lebontását is segítik. E jótékony hatások azonban csak mérsékletes fogyasztás esetén jelentkeznek. 

Tehát HDR Wild-ra fel, hív a vadon szava, de csak hidratáltan!

A HDR versenyek kiemelt támogatója a Gallica